A szakképzés típusai

A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Szkt.) alapvetően kétféle típusát különbözteti meg a szakképzésnek: a szakmára felkészítő szakmai oktatást és a szakképesítésre felkészítő szakmai képzést.

• Szakmára felkészítő szakmai oktatás  → technikusi oklevél / szakmai bizonyítvány
  A Szakmajegyzéken szereplő szakmák elsajátítására a szakképző intézményekben rugalmasan szervezett, 2-3 éves vagy rövidebb időtartamú ún. szakmai oktatás keretében van lehetőség. A szakmai oktatást az akkreditált vizsgaközpontban teljesítendő szakmai vizsga zárja, amellyel techhnikusi oklevél vagy szakmai bizonyítvány szerezhető (ezek államilag elismert szakképzettséget tanúsítanak). Az iskolánkban folyó szakmai oktatásról honlapunk "Képzéseink" menüpontjának "Szakmai oktatás 2022/2023. tanév" c. cikkében olvashat.
  
  
• Szakképesítésre felkészítő szakmai képzés → tanúsítvány, képesítő bizonyítvány
  A képzési struktúra másik halmazát a szakképző intézmények vagy felnőttképzők által is megszervezhető szakmai képzés keretében megszerezhető szakképesítések alkotják. A szakmai képzés eredményes elvégzéséről a képzésben résztvevő tanúsítványt szerez, amely előfeltétele a képzőtől független, akkreditált vizsgaközpontban teljesíthető képesítő vizsgának. A képesítő vizsga sikeres teljesítése esetén a vizsgázó államilag elismert, szakképesítést tanúsító képesítő bizonyítványt szerez. A Szegedi Szakképzési Centrum (SZSZC) által szervezendő szakmai képzésekről az SZSZC ezzel foglalkozó oldaláról tájékozódhat.

A képzés ingyenessége
(Szkt. 3.§, Szkr. 1/A-6.§)

Az első két szakma megszerzése az első szakmai vizsga befejezéséig, a második szakma esetén legfeljebb három tanéven keresztül mindenkinek ingyenes az állam által és az állammal együttműködési megállapodást kötött fenntartó által fenntartott intézményben. A szakképzésben való ingyenes részvétel szempontjából nem számít önálló szakma megszerzésének a munkakör magasabb színvonalon történő ellátása céljából a meglévő részszakmát magában foglaló szakmára történő felkészítés és szakmai vizsga letétele. (A korábban megszerzett, nem szakmajegyzék szerinti végzettségek, amelyek pl. érettségi-képesítő bizonyítvánnyal, OKJ-s bizonyítvánnyal vagy főiskolai/egyetemi oklevéllel igazolják a képzettséget, nem veendők figyelembe az ingyenesség megállapítása során.)

Attól a tanulótól, illetve képzésben részt vevő személytől, aki a szakképzésben ingyenesen vesz részt, a Kormány rendeletében meghatározott esetben szedhető térítési díj, illetve tandíj. A térítési díjat és a tandíjat a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetében a kancellár a felnőttképzési jogviszony létrejötte előtt állapítja meg, és hozza a képzésben részt vevő személy tudomására.

Aki ingyenes részvételre jogosult, annak ingyenes az osztályozó vizsga, a különbözeti vizsga, valamint az ezekhez kapcsolódó javító- és pótlóvizsga is (együtt: tanulmányok alatti vizsgák) és ez az ingyenesség a felnőttképzési jogviszony megszűnése után letett első javító- és pótlóvizsgára is irányadó.

A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 3.§-a alapján ingyenes a tanulás

• az első szakma esetén az első szakmai vizsga befejezéséig (és az első javító- vagy pótlóvizsga is),
• a második szakma esetén a szakmai oktatás három tanéven keresztül,
• szakmai képzésben megszerezhető szakképesítés esetén, ha azt szakképző intézmény szervezi, az első képesítő vizsga befejezéséig.

Ennek alapján a második szakma szakmai oktatásának befejezését követő első szakmai vizsga már nem ingyenes, azaz vizsgadíjat kell fizetni!

A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II.7.) Korm. rendelet 288.§-a alapján szakmai vizsga díja vizsgázónként legfeljebb a szakirányú oktatás központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott önköltsége (ez jelenleg 1.200.000 Ft/fő/év) egyhavi összege (azaz 100.000 Ft/fő/hó) huszonöt százalékának (azaz 25.000 Ft-nak), részszakma megszerzésére irányuló szakmai vizsga esetén tizenhat százalékának és az adott szakma ágazatához kapcsolódóan a 332/A.§ (2) bekezdésében, illetve az adott szakképesítéshez kapcsolódóan a 4/A mellékletben foglalt táblázatban meghatározott - évfolyami szorzó nélkül figyelembe vett - súlyszorzó szorzata.

Az iskolánkban folyó szakmai oktatás esetén a szakmai vizsga díja e szabály alapján az alábbi összegekben maximalizált:

• Idegen nyelvű ipari és kereskedelmi technikus szakma: 55.000 Ft (súlyszorzó: 2,20),
• Szoftverfejlesztő és tesztelő szakma: 55.000 Ft (súlyszorzó: 2,20),
• Vállalkozási ügyviteli ügyintéző szakma: 55.000 Ft (súlyszorzó: 2,20).

FONTOS TUDNI! Felnőttképzési jogviszonyban a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az érintett foglalkozásokon való ismételt részvétel térítési díj ellenében lehetséges!

Diákigazolvány

Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII.30.) Korm. rendelet értelmében 2021. szeptember 1-jétől újra igényelhető a diákigazolvány, ha az igénylő szakképző intézményben felnőttképzési jogviszony keretében szakmai oktatásban vesz részt. Ebben az esetben a képzésben részt vevő személy részére az oktatás munkarendjére tekintet nélkül a levelező oktatás és képzés munkarendje szerinti diákigazolványt kell kiállítani.

 

---

A továbbiakban az iskolánkban folyó, felnőttek számára szervezett szakmai oktatással kapcsolatos információkról olvashat.

Iskolánk az érettségizettek számára, technikumi rendszerben többféle szakma szakmai vizsgájára felkészítő (ún. közismeret nélküli) szakmai oktatást folytat. (A technikumi rendszer sajátosságairól honlapunk "Tanulóinknak" menüpontjának "A technikumi oktatás jellemzői" c. cikkévől tájékozódhat.)

A Vasváriban folyó, felnőttek számára szervezett szakmai oktatás

• munka mellett is végezhető oktatási forma
• felnőttképzési jogviszony jön létre és felnőttképzési szerződést kell kötni a beiratkozóval (az alkalmazott felnőttképzési szerződés központi mintája az ikk.hu oldalon tekinthető meg)
• az Szkt.-ben és az e törvény végrehajtására kiadott 12/2020. (II. 7.) Korm rendeletben (továbbiakban: Szkr.) meghatározott eltéréssel a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény előírásai érvényesek
• az oktatás időtartama alapvetően 2 tanév, de a résztvevő korábbi tanulmányait, megszerzett ismereteit és gyakorlatát az adott szakmai oktatásra előírt – megegyező tartalmú  – követelmények teljesítésébe be kell számítani, így lehetőség nyílik arra is, hogy a már folyó 2 éves szakmai oktatás második évére csatlakozzon be a jelentkező vagy a 2 éves oktatásban felmentést kapjon egyes tananyagegységek / tantárgyak teljesítése alól, ezzel a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti
• az oktatás időbeli beosztása: két hétköznap (hétfő és szerda délután 15.30-tól) és szombatonként (8:30-tól), kb. heti 18-21 órában a választott szakmától függően - az időbeli beosztásról az aktuális tanévre szóló időterv készül, amelyben szerepelnek az áthelyezett tanítási napok is

A szakmai oktatás szerkezet és szakmai tartalma

• szerkezete
  • 1. oktatási év I. féléve: ágazati alapoktatás, amely ágazati alapvizsgával zárul (az ágazati alapvizsga időpontját a félévi vizsgaidőszakra tervezzük), az iskola Szakmai Programja alapján elégtelen ágazati alapvizsga esetén egy alkalommal lehet javítóvizsgát tenni, amelyet az első vizsgától számított 60 napon belül kell megszervezni
  • 1. oktatási év II. féléve és 2. oktatási év: szakirányú oktatás
  • 2. oktatási év végén: szakmai vizsga - jelentkezés a végzős tanév február 15. napjáig
• szakmai tartalma
  • az egyes szakok alapvető tartalmát a programtantervek írják le, amelyeket az egyes szakmákat bemutató oldalakon talál meg (a javasolt tanulási területeket, tantárgyakat és óraszámokat, illetve a tanulandó tartalom részletes leírását tartalmazza)
  • a programtantervek alapján készültek a helyi tantervek, amelyek a helyi és szakmai sajátosságok figyelembevételével készültek, a kapcsolódó óraterveket az egyes szakmákat bemutató oldalon láthatja
  • a szakmai oktatást a szakmai vizsga zárja, tartalmát a Képzési és Kimeneti Követelmények írja le, amelyet az egyes szakmákat bemutató oldalon találja

Értékelés a felnőttek szakmai oktatásában

• ágazati alapvizsga az 1. tanítási év I. félévének végén - a 2. tanítási év akkor kezdhető meg, ha a résztvevő sikeres ágazati alapvizsgát tett - az ágazati alapvizsga értékelése: 40% alatt elégtelen (1), 40%-49% elégséges (2), 50%-59% közepes (3), 60%-79% jó (4), 80%-tól jeles (5)
• tantárgyanként meghatározott
• alapvetően: évközi számonkérés, azaz írásbeli és gyakorlati dolgozatok, beadandó gyakorlati feladatok, házidolgozatok formájában, illetve félévi és év végi beszámoló a kis óraszámú és/vagy elméleti jellegű tantárgyaknál (az időtervben megjelölt vizsgahéten)
• évközi és év végi értékelés: 40% alatt elégtelen (1), 40%-54% elégséges (2), 55%-69% közepes (3), 70%-84% jó (4), 85%-tól jeles (5)
• speciális értékelési szabályok:
  • az ágazati alapvizsga tantárgyai esetén az elégtelen félévi jegy csak az augusztusi javítóvizsgán javítható
  • bontott tantárgyak esetén a szaktanárok közösen alakítják ki a félévi / év végi jegyet
  • nem minősíthető a képzésben résztvevő, ha az igazolt és az igazolatlanul mulasztott órák száma meghaladja a 250 órát vagy egy adott tantárgyból a hiányzás aránya meghaladja a 30%-ot ÉS emiatt a résztvevő teljesítménye tanítási év közben / a vizsgaidőszakban nem volt értékelhető (ekkor kap "nem értékelt" bejegyzést a résztvevő)

Hiányzások kezelése

• a hiányzások tantárgyankénti aktuális száma az elektronikus naplóban (KRÉTA) folyamatosan követhető, amelyhez minden beiratkozott hozzáférést (egyedi azonosítót és kezdő jelszót) kap
• formanyomtatványon kell igazolni a mulasztott órákat (a nyomtatvány az iskolai honlapon elérhető)
• az iskola írásban, a felnőttképzési szerződésben tájékoztatja a résztvevőket a tanítási órák számáról és mulasztások következményeiről
• a képzésben résztvevő személy hiányzásaira vonatkozó jogszabályok megegyeznek a tanulói jogviszonnyal rendelkezők esetén érvényes előírásokkal, amelyet az Szkr. 155.§, 161.§, 162.§ és a 164.§-ai tartalmazzák - ezek közül a legfontosabbak:
  • Megszűnik a képzésben résztvevő személy felnőttképzési jogviszonya, ha egy tanítási éven belül igazolatlanul harminc foglalkozásnál többet mulaszt, feltéve, hogy a képző legalább két
    alkalommal írásban figyelmeztette a képzésben résztvevőt az igazolatlan mulasztás következményeire.
  • Ha a képzésben résztvevő a kötelező foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A képzésben résztvevő mulasztását igazoltnak kell tekinteni, ha a házirendben
    meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, ha beteg volt, és azt igazolja, ha hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget
    tenni. Az igazolások benyújtására az iskola által kiadott formanyomtatvány áll rendelkezésre.
  • Ha a képzésben résztvevő távolmaradását nem igazolja, a mulasztás igazolatlan.
  • Ha a képzésben résztvevő a foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell a házirendben foglalt szabályok szerint. A késések idejét össze kell adni. Ha ez az idő eléri a
    foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan foglalkozásnak minősül. Az elkéső képzésben résztvevőt nem zárható ki a foglalkozásról.
  • Ha a képzésben résztvevőnek egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven foglalkozást vagy egy adott tantárgyból a foglalkozások harminc
    százalékát meghaladja és emiatt a képzésben résztvevő teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető.
• az iskola egyoldalúan felmondja a felnőttképzési szerződést, ha a képzésben résztvevő a tanítási éven belül 30 igazolatlan óránál többet mulaszt

A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 227. § (1) bekezdése szerint, ha a tanulónak, illetve a képzésben részt vevő személynek a szorgalmi időszakban teljesítendő szakirányú oktatásról való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes szakirányú oktatási idő húsz százalékát, a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja.

A szakmai oktatásban felnőttképzési szerződéssel résztvevő személy alapvető jogai és kötelezettségei

• Részvétel a foglalkozásokon, valamint megjelenés a számonkéréseken és vizsgákon.
• Magasabb évfolyamba akkor léphet, ha az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette - teljesítményét, előmenetelét az oktató a tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti.
• Osztályozó vizsgát kell tennie a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a meghatározott időnél többet mulasztott és az oktatói testület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.
• Pótlóvizsgát tehet az igazgató által meghatározott vizsganapon, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné (a vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására), Az igazgató engedélyezheti, hogy a vizsgázó a pótló vizsgát az adott vizsganapon tegye le, ha ennek a feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.
• Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott vagy az osztályozó vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A javítóvizsga letételére az augusztus tizenötödikétől augusztus hónap utolsó napjáig terjedő időszakban az igazgató által meghatározott időpontban van lehetőség.
• A szakképző intézmény az osztályzatról a tanulót félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti.
• Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja.
  • Ha a képzésben résztvevő a tanév végén bármely tantárgyból „nem értékelt” értékelést kap, akkor a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja.
  • Az Szkr. 4.§ (2) bekezdésének b) pontja értelmében a szakképző intézmény térítési díj ellenében biztosítja a felnőttképzési jogviszonyban a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam megismétlését.