Az Iskolai Közösségi Szolgálat program megismertetése a szegedi Vasvári Pál Szakközépiskolában

A közös munka öröme

Ott kezdődik a nagyemberség, hogy az ember észreveszi, hogy mások is élnek a földön őkívüle, és amit tesz, úgy teszi, hogy nemcsak magára gondol, hanem másokra is.”

(Szabó Magda)

A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint az érettségi bizonyítvány kiadásához ötven óra közösségi szolgálat teljesítése szükséges, amelyet első alkalommal a 2016. január 1-je után érettségi vizsgára jelentkező tanulóknak kell igazolniuk. Ez a 2013/2014. tanévben – tehát az idén – 9. és 10. évfolyamos középiskolai tanulókat már érinti. A tanulók számára a középiskolák a 9–11. évfolyamon lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva szervezik meg a közösségi szolgálat teljesítésére alkalmas tevékenységeket.

E törvény szellemében indult a mi iskolánkban is a közösségi szolgálat program. Először is elolvastuk az EMMI és az OFI által készített tájékoztató anyagokat, és két kolléga részt vett a Pedagógiai Intézet által szervezett információs napon. Iskolánk vezetése engem kért fel az iskolai koordinátori feladatok ellátására. Először nagyon megijedtem, hiszen minden új feladatnak megvan a maga nehézsége, nem tudjuk, hogy hogyan is induljunk el az úton, hová is fordulhatnánk segítségért, kik azok, akik már élen járnak a közösségi szolgálat szervezésében. Egy-két álmatlan éjszaka után arra gondoltam, belevágok, elvállalom a feladatot, hiszen szeretem kipróbálni magam új élethelyzetekben, szeretem a kihívásokat, mottóm, hogy nincs lehetetlen, csak tehetetlen, mindent meg lehet oldani, csak akarni kell. Egyébként is én mindig pozitívan állok mindenhez, a nehézségek nem tántorítanak el, sőt kihívást jelentenek számomra, megerősítenek. Elvállaltam tehát az iskolai közösségi szolgálat koordinálását. A szegedi Talentum Alapítványtól nagyon sok jó tanácsot kaptam. Időpontot kértem Kósa Lászlóné Tóth Krisztina irodavezetőtől, aki szívesen segített az elindulásban. Elkészítettük az iskolai közösségi szolgálati naplót, a tanulók jelentkezési lapját a területválasztáshoz, az igazolásmintát, és megalkottuk az iskolai működési szabályzatunkat. Kósa Lászlóné szívesen tartott tájékoztató előadást a tantestület tagjainak, ahol a kollégák megismerkedhettek a jogszabályi háttérrel és a feladatokkal. Közösségi szolgálatunkat szervezetileg úgy építettük fel, hogy az iskolai koordinátor mellett a 9-10. osztályos osztályfőnökök mellé egy-egy segítő tanárt is felkértünk. Az iskolai koordinátor feladata a partnerek felkutatása, együttműködési megállapodások megkötése, kapcsolattartás a partnerintézményekkel, folyamatos együttműködés, kapcsolattartás az osztályfőnökökkel és segítő pedagógusokkal, iskolai havi statisztika, féléves és éves beszámoló elkészítése, a szülői tájékoztatók, tanulói felkészítések, az éves munka bemutatására szolgáló rendezvény megszervezése, probléma esetén a tanulók mentorálása. Az osztályfőnök és a felkért segítő pedagógus megbeszélés szerint osztoznak a feladatokon, az iskolai közösségi szolgálat teljesítésével kapcsolatos ügyintézést és adminisztrációt ők bonyolítják. Tájékoztatják a szülőket és a tanulókat. Külső helyszín esetében első alkalommal a tanulók kísérése, személyes találkozás a fogadó intézmény munkatársaival, visszajelzések gyűjtése a partnerektől a tanulók tevékenységéről. A diákok feladata, hogy mindenféle közösségi szolgálattal kapcsolatos tevékenységéről, illetve azzal kapcsolatos tervéről időben tájékoztatja az érte felelős pedagógust. Megőrzi saját közösségi szolgálati naplóját, teljesítést követően gondoskodik a tevékenység igazolásáról. Aktívan részt vesz június 2. hetében az elvégzett tevékenységeket bemutató iskolai rendezvényen. Munkánkba bevontuk az osztályfőnöki munkaközösség-vezetőt is, aki segíti az iskolai koordinátort és az osztályfőnököket. Az iskolapszichológus is vállalt pszichés felkészítést és/vagy feldolgozást a közösségi szolgálati tevékenységeket megelőzően és/vagy követően, illetve vállalta a tanulók mentorálását, az iskolai koordinátor és az osztályfőnökök munkájának segítését. Iskolánkban az 50 órás közösségi szolgálat a 9. A, a 9. B, a 9. C, a 9. Ny, a 10. A, a 10. B és a 11. C osztályt érinti. Összesen tehát 7 osztályban 213 tanulót. A tantestületi tájékoztató után Sutka Irén tagintézményvezető-helyettes és a Talentum Alapítvány képviseletében Sipos Csilla, képzési koordinátor és a megválasztott iskolai koordinátor, Kissné Álmosdi Márta összevont szülői értekezletet tartott, amelyen tájékoztatták a szülőket a közösségi szolgálat lényegéről. A szülői részvétel igen nagyszámú volt, a szülői tájékoztatás nagyon jól sikerült, ugyanis fontosnak tartottuk azt hangsúlyozni, hogy segítenünk kell egymáson, szeretettel kell fordulni egymás felé, hiszen ebben az elidegenedett, hideg, rideg világban nem igaz, hogy nem hiányzik mindenkinek az odafigyelés, a segítés, a mosoly, a szeretet. Nagyon fontosak ezek, és hiányoznak az ember életéből. Szükségünk van rá, hiszen egy pozitív gondolkodású, mosolygós emberből erőt meríthetünk, mi is boldogabbak, energikusabbak lehetünk. A partnerfelvételt úgy tártuk a szülők elé, hogy nem csak mi keressük a partnereket, hanem ők is és a gyermekeik is gondolkozzanak azon, hogy mi az, amit szívesen végezne a gyermek a lakóhelyén vagy az iskola székhelyén, gondolkozzanak, és ajánlják a lehetőséget az iskolai koordinátornak, aki felveszi a lehetséges partnerrel a kapcsolatot, és így kialakulhat az együttműködés. Én úgy gondolom, hogy sokan úgy jöttek el erre a szülői értekezletre, hogy:

- Vajon már megint mit találtak ki a gyerekemnek?

- Miért kell ezt csinálnia?

- Miért pont most és miért pont az én gyerekemnek?

… és amikor véget ért a szülői értekezlet, akkor boldogan, elégedetten távoztak a szülők, örültek, hogy gyermekeik olyan tevékenységeket és ott végezhetnek, amit szeretnének, és ahol jól érzik magukat, ami igazán érdekli őket. Megértették, hogy „jónak lenni jó”, és jót csak akkor várhatunk másoktól, ha mi is jók vagyunk. A tantestületi és a szülői tájékoztatás után a tanulók tájékoztatása történt meg. Szintén a Talentum Alapítvány segített a tanulói tájékoztatásban, amely felkészítést 2 óraként elszámoltunk az 50 órás keretből. Miután a tantestület tagjai, a szülők és a tanulók is kellő tájékoztatást kaptak a közösségi szolgálatról, megkezdtem a partnerek felkutatását, összegyűjtését. Ahogy haladtam előre a feladatokban, egyre lelkesebben írtam az e-maileket, vettem fel a telefont vagy akár beszéltem meg személyes találkozót. A szülők, a tanulók is hozták az ötleteket, a lehetőségeket. Mára már ott tartunk, hogy 37 partnerünk van, tevékenységünk szerteágazó. Átfogja mindazt a 7 tevékenységi területet (egészségügyi; szociális és jótékonysági; oktatási; kulturális és közösségi; környezet- és természetvédelmi; katasztrófavédelmi; óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős tevékenység), amelyen a tanulók tevékenykedhetnek.

Közösségi tevékenységünkben nagymértékben megmutatkozik a szociális kompetencia, hiszen nélküle az egyén szocializációja, tehát beilleszkedése a társadalmi környezetbe nem lehet sikeres. Fontosnak tartjuk a tanulónak azt az érzetét is, hogy ő képes valamire. A szociális kompetencia két alapvető elemből áll: az egyik jelenti az ember belső harmóniáját és bizalmát abban, hogy képes a társas környezetben eligazodni és arra hatást gyakorolni, míg a másik olyan attitűd- és képességcsoport, amely a társas környezetben eredményes viselkedésminták elsajátítását és gyakorlását teszi lehetővé. Gyermekkorban a család után az iskola befolyása a legerőteljesebb a szociális kompetenciák fejlődésére. Ezért is van nagy felelősségünk, hiszen az amúgy is szocializációs hiányosságokkal érkezett gyerekek segítése, fejlesztése egyre több feladatot ró ránk. Tanulóink szolgálatnak tekintik a feladat teljesítését, de ugyanakkor megvalósul az élménypedagógiai tanulás is, hiszen megélik mindazt, amiről esetleg eddig csak hallottak vagy láttak. Osztályfőnöki órákon vagy az iskolai koordinátorral, tanárokkal, az osztálytársakkal megbeszélhetik, hogy milyen tevékenységi formát végeztek legutóbb, és ennek fejlesztő, közösségformáló ereje is van. A segítő és a segítségre szoruló között olyan jó partneri viszony alakul ki, amely akkor is tovább folytatódik, amikor már nem „kell” teljesíteni az 50 órás közösségi szolgálatot, hiszen látják, hogy milyen jó célért is dolgoztak eddig.

Összességében elmondható, hogy voltak, akik pozitívan, voltak, akik ellenérzéssel fogadták az 50 órás közösségi szolgálat bevezetését, rövid idő alatt – a megfelelő kommunikációnknak köszönhetően – azonban minden tanulónk szívesen, aktívan, örömmel vesz részt ebben a munkában, és mindannyian megfogalmazzák, hogy fejlődik a szociális kompetenciájuk, valóban megvalósul minden tevékenységükben a kettős cél: tehát a szolgálatjelleg és az élménypedagógiai alapú tanulás, valamint a kölcsönösség. Mindannyian tanulunk, épülünk, építkezünk a megszerzett tapasztalatokból. Nem mellesleg: a tanárnak is nagyon jó kitekinteni abba a világba, ami lehet, hogy eddig még előtte is zárva volt.

Ne utasíts el könnyelműen jó cselekedeteket,

Csak mert azt hiszed, kevéssé segítenek.

Idővel a vízcseppek

Egy óriási edényt is megtelítenek.

(Buddha)

Szeged, 2014. január 6.

                                                                                                           

 

Diákélet: