Skip to main content

Perényi Gábor az 1997/98-es tanévben végzett Somogyi Lívia osztályában

– Mi volt az az érzés, ami először hatalmába kerített, amikor megkaptad a díjat?
– Egyrészt nagyon megtisztelő volt, hogy elismerték az évek alatt elvégzett tanulmányi és közösségi munkámat, bár az elvégzett feladatokat soha nem tekintettem munkának, mindig örömmel vettem részt az iskola közösségi életében. Másrészt külön öröm volt, hogy a másik díjazott egy kedves barátom volt, akivel együtt szerveztünk rengeteg programot.
– Milyen környezetben, helyzetekben születtek a legjobb ötletek?
– Kifejezetten olyan alkalom vagy hely nem volt, amihez kötni lehetne a jó ötletek születését. De ha ki kellene emelnem néhányat ezekből, akkor a matekórák például ilyenek voltak. A hátsó padokban igen aktívak voltunk. Az órák igazán érdekesek voltak, de a tempó nekünk egy kicsit lassú volt. Gyártottunk anti-matematika tételeket is, amelyekben a matematika szabályait figuráztuk ki. Ebből később meg is tartottunk két fordított matekórát.
A másik ilyen hely a fiúöltöző volt. Mivel mi voltunk az első olyan osztály, ahol sok fiú volt, tesiórák előtt elleptük az öltözőt, és 10 perc alatt megváltottuk a világot.
– Mi volt a legemlékezetesebb pillanat abból a néhány évből, amit itt töltöttél?
– Nem tudnék kiemelni egyet közülük. Az osztálykirándulásokat, diáknapokat vagy a vasváris bulikat viszont biztos nem fogom elfelejteni.
– Mely tantárgyak voltak azok, amelyekkel a legközelebb álltak hozzád?
– Például a matekhoz volt érzékem, de összességében ez nem minden reál tárgyra volt igaz. A humán tárgyak nem álltak közel hozzám, mert inkább azok a tantárgyak mentek jól, amiket meg kellett érteni, és nem az, amit be kellett magolni. Persze meg kell említenem, hogy mindig nagyon vártam a tornaórákat. Szerencsére sikerült a tanárnővel elfogadtatnunk, hogy úgy mozgunk a legtöbbet, ha megengedi, hogy focizzunk, és nem az előírt felméréseket végezteti velünk.
– Az itt töltött évek hogyan befolyásolták a későbbi életed?
– A megszerzett ismereteken felül, az itt kötött barátságok, ismeretségek nagyon fontosak számomra. Úgy alakult, hogy az előző és a jelenlegi munkahelyemen is együtt dolgozhattam, dolgozhatok volt osztálytársammal. A főiskola előtt elvégeztem a pénzügyi- és számviteli ügyintézői OKJ-s képzést itt az iskolában. Örülök, hogy elvégeztem, mert hasznos számviteli alapismereteket szereztem, bár nem ezen a területen helyezkedtem el.
– Most milyen szakterületen dolgozol?
– Jelenleg marketing területen.
– Mit éreztél, amikor felkértek az interjúra, vagy akkor, amikor az iskola környékén jársz?
– Természetesen megtisztelve éreztem magam, hogy felkértetek erre a beszélgetésre. Amikor erre járok, eszembe jutnak az itt eltöltött szép, és – visszatekintve állíthatom – gondtalan évek, és persze örömmel látom, hogy végre felújították az iskolát.
– Köszönjük a beszélgetést