Példák a szakképzés ingyenességére

Az első szakképesítést minden esetben meg lehet szerezni ingyenesen a nappali oktatás munkarendje szerint (tehát felnőttoktatásban is, ha van iskola, amely megszervezi). Ez azt jelenti, hogy a tanuló még nem szerzett a magyarországi iskolarendszerben szakképesítést vagy csak iskolarendszeren kívüli „fizetős” képzést végzett. Erről a tényről a tanulónak nyilatkoznia kell!

Tehát a második szakképesítésért már csak felnőttoktatásban lehet ingyenesen tanulni – kivéve a halmozottan hátrányos helyzetű, illetve sajátos nevelési igényű tanulók esetén! Az Nkt.  60.§ (7) bekezdése alapján a második szakképesítés ingyenesen kizárólag esti, levelező és más sajátos munkarendben folyó iskolarendszerű felnőttoktatás keretei között szerezhető meg, így a nappali munkarend szerint nem!

Nkt. 60.§
(7) A felnőttoktatásban az oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint. Gimnáziumban a nappali oktatás munkarendje szerint azok részére szervezhető meg az oktatás, akik nem kizárólag felnőttoktatásban vehetnek részt. Szakképző iskolában a nappali oktatás munkarendje szerinti felnőttoktatás azok számára szervezhető meg, akik még nem rendelkeznek szakképesítéssel. Készségfejlesztő iskolában a nappali oktatás munkarendje szerinti felnőttoktatás azok számára szervezhető meg, akik az e törvény 13/B. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott két gyakorlati évfolyamot nem végezték el. A nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább kilencven százalékát el kell érnie.

Mennyit kell fizetni a képzésért, ha a tanuló nem jogosult az ingyenes képzésre?

Amennyiben a jelentkező már nem jogosult az ingyenes képzésre, azaz nem állnak fenn az ingyenességre vonatkozó feltételek, akkor az állam által meghatározott ún. normatíva összegét kell megfizetnie a tanulónak. Ennek összege az egyes szakokra vonatkozóan a 2017/2018. tanévben az alábbiak voltak:

  • pénzügyi-számviteli ügyintéző, vállalkozási és bérügyintéző (2 éves képzés): 135.000 Ft / félév
  • irodai titkár (2 éves képzés): 183.000 Ft / félév
  • gazdasági informatikus, szoftverfejlesztő (2 éves képzés): 138.000 Ft / félév
  • vállalkozási mérlegképes könyvelő (1 éves képzés): 147.000 Ft / félév

A normatíva összegét mindig az adott tanévre határozzák meg és összege tanévenként változó lehet.

Hogyan lehet eldönteni, hogy milyen típusú szakképesítése van valakinek és ingyenes-e számára a képzés?

NEM SZÁMÍTANAK iskolai rendszerű szakképesítésnek a következők:

  • 1997 után kiállított szakközépiskolai érettségi (azzal nem adtak együtt szakképesítést is);
  • gimnáziumi érettségi, mert az nem szakképesítés;
  • a főiskolai vagy egyetemi diploma sem (ezt szakképzettségnek hívják);
  • 1998 után szakiskolában a 10., szakközépiskolában a 12. évfolyam (érettségi) megszerzése, mert ebben az iskolatípusban nem tanítottak szakmai tárgyakat.

Szakképesítésnek számít, de NEM ISKOLAI RENDSZERŰNEK az olyan államilag elismert vagy államilag el nem ismert szakképesítés (akár OKJ-s, akár nem), amelyet nem iskolarendszerben, hanem tanfolyamon szereztek.

Szt. 29.§
(7) Harmadik és további szakképesítés támogatása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az OKJ-ban szereplő, államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli szakképzésben szereztek. Nem számít második vagy harmadik szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben szerezhető – a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott körbe tartozó, kapcsolódó – szakképesítés, valamint az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés birtokában, iskolai rendszerű szakképzésben szerzett érettségi végzettséghez kötött szakképesítés.

Honnan lehet tudni, hogy egy képzés tanfolyami vagy iskolai rendszerű volt-e?

  • ha fizetni kellett érte, akkor tanfolyam volt;
  • ha diákigazolványt lehetett igényelni, akkor biztosan iskolarendszerű volt;
  • ha nem kellett fizetni érte, attól még lehetett tanfolyam, ugyanis fizethette a munkáltató vagy akár a munkaügyi központ: egyik sem kizáró;
  • ha nem tudja eldönteni, meg kell néznie a bizonyítványát: ha a kurzust szervező (nem a vizsgáztató hely) iskolai, közoktatási intézmény, akkor valószínűleg iskolarendszerű, ha Bt. vagy más cég, akkor nem iskolarendszerben szerezte a bizonyítványt;
  • ha felnőttképzési szerződést kötött, akkor nem iskolai rendszerű volt a képzés.

BIZTOSAN ISKOLARENDSZERŰ szakképesítésnek minősülő bizonyítványok (kizáró okok az ingyenes képzési lehetőségből, ha kettő ilyen is van):

  • bizonyítvánnyal igazolt 1998 előtt befejezett három éves szakmunkásképző;
  • 1998 előtt kiállított szakközépiskolai érettségi bizonyítvány, mivel azzal együtt adtak egy szakképesítést is;
  • 1998 után szakiskolában (11. osztálytól kezdve) vagy szakközépiskolában (13. osztálytól kezdve) végzett és bizonyítvánnyal igazolt szakképesítés.

Beiskolázás: